Ipari metrológiai tudásplatform
Mérési bizonytalanság · haladó modul

Lefedettségi intervallumok, faktorok és aszimmetrikus eredmények

A k·u közelítés érvényessége, effektív szabadságfok, kvantilisalapú tartományok és az aszimmetrikus bizonytalanság helyes közlése.

Lefedettségi intervallumok, faktorok és aszimmetrikus eredmények vizuális összefoglaló

A k·u közelítés érvényessége, effektív szabadságfok, kvantilisalapú tartományok és az aszimmetrikus bizonytalanság helyes közlése.

Lefedettségi intervallumok, faktorok és aszimmetrikus eredmények tudástérkép
A témakör modellalkotási, számítási és validálási lánca.
95%Központi fogalom
05Mély szakmai fejezet
03Elsődleges forrás

1. Lefedettségi valószínűség és intervallum

A lefedettségi intervallum olyan tartomány, amelyhez meghatározott lefedettségi valószínűséget rendelünk a measurand rendelkezésre álló tudást leíró eloszlása alapján. Ez nem azonos az ismételt mintavételezés klasszikus konfidenciaintervallumával, és nem jelenti azt, hogy a „valódi érték” véletlenül mozog.

2. Mikor használható U=k·u?

A k≈2 közelítés akkor indokolt, ha a kimeneti eloszlás közel normális, az effektív szabadságfok elegendően nagy, és a tartomány szimmetrikus alakja nem torzítja a lényegi információt. Kis szabadságfoknál Student-féle t-eloszlásból választott faktor szükséges lehet. Erősen ferde vagy korlátozott eloszlásnál a szimmetrikus forma félrevezető.

U = k·u_c(y)A k értékét és a hozzá tartozó lefedettségi valószínűséget közölni kell.

3. Kvantilisalapú intervallumok

Monte Carlo-kimenetből közvetlenül meghatározható egyenlő farkú vagy legrövidebb lefedettségi intervallum. A két tartomány azonos lefedettségi valószínűség mellett eltérhet. Többmódusú eloszlásnál egyetlen összefüggő intervallum akár olyan tartományokat is tartalmazhat, amelyek kevéssé valószínűek; ilyenkor a teljes eloszlás vagy több részintervallum közlése lehet informatívabb.

4. Aszimmetrikus közlés

Y = y ^{+U_+}_{−U_-}Az alsó és felső félterjedelem eltérő.

Az aszimmetrikus közlésnél egyértelművé kell tenni a lefedettségi valószínűséget, az intervallum kialakításának szabályát és azt, hogy y milyen helyzetmutató: várható érték, medián vagy más becslés.

5. Gyakori hibák

  • k=2 automatikus használata az eloszlás vizsgálata nélkül;
  • 95%-os lefedettség állítása a tényleges faktor vagy szabadságfok megadása nélkül;
  • szimmetrikus intervallum közlése negatív fizikai értékeket megengedő alsó határral;
  • a lefedettségi és konfidenciaszint fogalmainak felcserélése;
  • túl sok számjegy, amely numerikus pontosságot sugall metrológiai információ helyett.

Elsődleges szakmai források

A normatív vagy hivatalos szöveg mindenkori hatályos kiadása az irányadó. A cikk a források szakmai értelmezése, nem azok helyettesítője.

  1. JCGM 100:2008 — Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement
    A standard bizonytalanság, a kovariancia, a linearizált bizonytalanságterjedés és a kibővített bizonytalanság alapdokumentuma.
  2. JCGM GUM-1:2023 — Introduction to the GUM
    A bizonytalanság értékelésének, közlésének és felhasználásának korszerű fogalmi kerete.
  3. JCGM 101:2008 — Propagation of distributions using a Monte Carlo method
    A bemeneti eloszlások mérési modellen keresztüli terjesztésének és a Monte Carlo-módszer alkalmazásának hivatalos útmutatója.
Helye a tudásrendszerben

Innen érdemes továbbhaladni

Mérési bizonytalanság áttekintése →
Alapozó szint2 perc becsült olvasás7 fejezet
Minőségbiztosítási megjegyzés

A definíciókat, matematikai összefüggéseket, laboratóriumi értelmezéseket és példákat elkülönítettük. A képletek dimenzióját, a belső terminológiai következetességet és a hivatkozásokat szerkesztési ellenőrzésnek vetettük alá.

Haladó tanulási útvonal

Folytassa rendszerben