Ipari metrológiai tudásplatform
Mérési bizonytalanság · 30 perc

Monte Carlo módszer a mérési bizonytalanság értékelésében

Mikor nem elég a lineáris bizonytalanságterjedés, hogyan működik az eloszlások numerikus propagálása, és mit kell validálni a JCGM 101 szerint?

Monte Carlo módszer a mérési bizonytalanság értékelésében – szakmai ábra

A Monte Carlo módszer nem „pontosabb GUM”, hanem más numerikus megközelítés. Különösen hasznos nemlineáris modelleknél, aszimmetrikus eloszlásoknál, határértékek közelében és akkor, amikor a kimeneti eloszlás nem írható le jól egyetlen standard bizonytalansággal és szimmetrikus intervallummal.

Miért van szükség Monte Carlo módszerre?

A klasszikus bizonytalanságterjedési törvény elsőrendű Taylor-közelítésre épül. Ha a modell erősen nemlineáris, a bemeneti bizonytalanságok nagyok a görbülethez képest, vagy a kimenet korlátos és ferde eloszlású, a linearizált közelítés torzulhat. A JCGM 101 eloszlások propagálását írja le Monte Carlo módszerrel.

Monte Carlo eloszláspropagálás
A bemeneti mennyiségekből mintát veszünk, a modellt sokszor kiértékeljük, majd a kimeneti mintából becslést és lefedettségi intervallumot számítunk.

A propagálás folyamata

A bemeneti mennyiségek PDF-jeinek megadása

Minden bemenethez olyan eloszlást kell rendelni, amely a rendelkezésre álló tudást reprezentálja.

Véletlen minták generálása

A függőségeket, korrelációkat vagy közös paramétereket a mintavételben is meg kell őrizni.

A mérési modell ismételt futtatása

Minden bemeneti mintahalmazhoz kiszámítjuk a kimeneti értéket.

A kimeneti eloszlás értékelése

Átlag, medián, standard bizonytalanság és lefedettségi intervallum határozható meg.

Bemeneti eloszlások és függőség

A szimuláció nem javítja meg a hibás bemeneti modellt. Ha indokolatlan eloszlást vagy függetlenséget feltételezünk, a nagy mintaszám csak nagy pontossággal reprodukálja a hibás modellt. A numerikus algoritmusnak továbbá stabilan kell kezelnie az érvénytelen tartományokat és fizikai korlátokat.

Kimeneti eloszlás és lefedettségi intervallum

A kimenet becslése lehet például az átlag vagy más, a measurand definíciójával összhangban álló statisztika. A 95%-os lefedettségi intervallum lehet egyenlő végvalószínűségű vagy legrövidebb intervallum. Aszimmetrikus eloszlásnál a „y ± U” forma információvesztő lehet; célszerű két intervallumhatárt közölni.

A GUM-keret validálása

A JCGM 101 eljárást ad arra, hogyan hasonlítható össze a lineáris GUM-eredmény a Monte Carlo eredménnyel. A validálás célja nem a két szám mechanikus egyezése, hanem annak vizsgálata, hogy a GUM-keretből kapott lefedettségi intervallum a szükséges numerikus tolerancián belül megfelelő-e.

Gyakori hibák

  • elégtelen mintaszám vagy konvergenciavizsgálat hiánya;
  • korrelált bemenetek független mintavétele;
  • a modell érvénytelen tartományának figyelmen kívül hagyása;
  • szimmetrikus U közlése erősen ferde eloszlásnál;
  • véletlenszám-generátor és algoritmus dokumentálásának hiánya.

Elsődleges források

  1. JCGM 101:2008 – Propagation of distributions using a Monte Carlo method
  2. JCGM 100:2008 – Guide to the expression of uncertainty in measurement
  3. JCGM GUM-6:2020 – Developing and using measurement models

A cikk a források magyarázó feldolgozása. A normatív vagy hivatalos követelmény megállapításához mindig az eredeti dokumentum érvényes kiadását kell használni.

Helye a tudásrendszerben

Innen érdemes továbbhaladni

Mérési bizonytalanság áttekintése →
Alapozó szint2 perc becsült olvasás11 fejezet
Szakmai szerkesztés

A kalibralas.eu tartalma a LightingLab akkreditált kalibrálási és mérésügyi tapasztalatára épül. A követelmény, az útmutatás és a szakmai értelmezés a szövegben elkülönül.