A megbízható termikus és nedvességméréshez az érzékelő tulajdonságait, a mérési közeget, a hőátadást és az időbeli állapotot együttesen kell értékelni.
Az ellenállás-hőmérő működése
A platina ellenállás-hőmérő ellenállása jól definiált módon változik a hőmérséklettel. A Pt100 névleges ellenállása 0 °C-on 100 Ω, de az egyedi érzékelő tényleges karakterisztikája eltérhet az idealizált görbétől.
Két-, három- és négyvezetékes kapcsolás
A vezetékellenállás hatása kétvezetékes kapcsolásnál közvetlenül hozzáadódik a mért értékhez. A háromvezetékes kompenzáció feltételezi a vezetékek azonosságát, míg a négyvezetékes mérés külön áram- és feszültségágat használ.
Önmelegedés
A mérőáram Joule-hőt termel az érzékelőben. Az ebből eredő hőmérséklet-emelkedés a közeg hőelvezetésétől és az érzékelő konstrukciójától függ, ezért levegőben általában nagyobb, mint folyadékban.
Hiszterézis és reprodukálhatóság
A mechanikai és termikus igénybevétel maradó változást okozhat. A felfűtési és lehűtési irányban kapott eredmények összehasonlítása segít a hiszterézis felismerésében.
Interpolációs egyenletek
Nagy pontosságú kalibrálásnál az egyedi érzékelő több fixponton vagy összehasonlító ponton meghatározott interpolációs egyenlete használható az általános névleges karakterisztika helyett.
A kalibrálási bizonyítvány csak akkor használható helyesen, ha a kalibrált rendszer, a mérési tartomány, a bemerülés, a környezet és a tényleges használat összhangban van.