A megbízható termikus és nedvességméréshez az érzékelő tulajdonságait, a mérési közeget, a hőátadást és az időbeli állapotot együttesen kell értékelni.
A mérési rendszer felbontása
A hőmérő nem pusztán érzékelő. A mérési eredményt az érzékelő, a jelátalakítás, a vezeték, a kijelző és az alkalmazott korrekciók együtt adják. A kalibrálásnak egyértelműen rögzítenie kell, hogy a teljes rendszer vagy csak egy komponens került vizsgálatra.
Kalibrálási pontok kiválasztása
A pontokat a tényleges használati tartomány, a kritikus folyamatértékek és az esetleges nemlinearitás alapján kell kijelölni. A pusztán egyetlen szobahőmérsékleti ponton végzett ellenőrzés széles tartományban nem igazolja az alkalmasságot.
Bemerülési hiba és hővezetés
Részleges bemerítésnél a szár menti hővezetés a mérőelem hőmérsékletét eltolhatja. A szükséges bemerülési mélység függ az érzékelő kialakításától, a közegtől és a hőmérséklet-különbségtől.
Stabilitás és leolvasás
A leolvasás csak akkor kezdhető meg, amikor az etalon, a kalibrált eszköz és a közeg megfelelően stabil. A rövid távú ingadozást és a térbeli inhomogenitást külön bizonytalansági összetevőként kell kezelni.
Eredmények használata
A kalibrálási eredményből származó korrekció alkalmazása csökkentheti a mérési hibát, de a korrekció bizonytalansága továbbra is része a mérési eredmény bizonytalanságának.
A kalibrálási bizonyítvány csak akkor használható helyesen, ha a kalibrált rendszer, a mérési tartomány, a bemerülés, a környezet és a tényleges használat összhangban van.