A B-típusú értékelés nem találgatás és nem „becslés érzésre”. A rendelkezésre álló műszaki információt olyan valószínűségi modellé kell alakítani, amely a tudásunkat és annak korlátait ésszerűen reprezentálja.
A B-típus értelme
A B-típusú standard bizonytalanság nem ismételt megfigyelések közvetlen statisztikai elemzéséből származik. Forrása lehet korábbi mérési adat, kalibrálási bizonyítvány, gyártói adat, kézikönyv, felbontás, tapasztalati tartomány vagy fizikai korlát. A cél minden esetben standard szórásnak megfelelő mennyiség előállítása.
Milyen információ használható?
| Információ | Mit kell tisztázni? | Tipikus kockázat |
|---|---|---|
| Kalibrálási bizonyítvány | U, k, lefedettség, korrekció, érvényesség | U közvetlen standardként használata |
| Gyártói pontosság | határérték, konfidencia, környezeti feltételek | specifikáció és valószínűségi modell összekeverése |
| Felbontás | digitális kvantálás vagy analóg leolvasás | rossz félterjedelem |
| Korábbi stabilitás | időtáv, populáció, azonos műszertípus | nem reprezentatív történeti adat |
Eloszlásválasztás
Egyenletes eloszlás akkor indokolt, ha csak azt tudjuk, hogy az érték egy adott tartományon belül van, és nincs okunk egyes értékeket valószínűbbnek tekinteni. Háromszög eloszlás akkor lehet ésszerű, ha a középső érték valószínűbb, a szélsők pedig kevésbé. Normális eloszlás akkor alkalmazható, ha a forrás ilyen értelmezést ad, például bizonyítványon közölt kiterjesztett bizonytalanság lefedettségi tényezővel.
Kalibrálási bizonyítvány adatainak kezelése
Ha a bizonyítvány U kiterjesztett bizonytalanságot és k lefedettségi tényezőt közöl, a standard bizonytalanság gyakran U/k. Ellenőrizni kell azonban, hogy az eredmény és a bizonytalanság mely pontra, tartományra és feltételekre vonatkozik, továbbá hogy a korrekciót alkalmazták-e.
Gyártói specifikáció
A gyártói specifikáció általában megfelelőségi határ vagy maximális megengedett eltérés, nem közvetlen standard bizonytalanság. A specifikációs formula tartalmazhat leolvasásarányos és tartományarányos tagot, frekvenciafüggést, hőmérsékleti együtthatót és időtartamot. Előbb a tényleges használati ponton kell meghatározni a határt, majd indokolni az eloszlást.
Gyakorlati példa
Egy 100,00 V ponton a kalibrátor specifikációja ±(25 μV/V + 8 μV) határt ad. A félterjedelem 2,5 mV + 0,008 mV = 2,508 mV. Ha csak a határ ismert és a tartományon belül nincs további információ, egyenletes eloszlással a standard bizonytalanság 2,508/√3 = 1,448 mV.
Gyakori hibák
- a teljes ± tartomány osztása √3-mal a félterjedelem helyett;
- kiterjesztett bizonytalanság standardként való felvétele;
- a specifikáció érvényességi feltételeinek elhagyása;
- korábbi kalibrálási korrekció elhagyása;
- bizonyítvány és drift összetevő átfedése.
Elsődleges források
A cikk a források magyarázó feldolgozása. A normatív vagy hivatalos követelmény megállapításához mindig az eredeti dokumentum érvényes kiadását kell használni.