Tömeg és nyomaték — két mennyiség, egy közös alap: az erő.
Mérlegek, etalonsúlyok, minimális bemérés, nyomatékkulcsok és nyomatékmérő rendszerek. A használati körülményektől a visszavezethető kalibrálásig.
A mérlegtől a nyomatékmérő rendszerig
A modulok a tömegmérés gyakorlati hibaforrásaitól a statikus nyomaték létrehozásán és a csatlakozási hatásokon át a bizonytalansági modellig vezetnek.
Mérlegek kalibrálása: terhelési pontok, ismételhetőség és excentricitás
A nem automatikus működésű mérlegek kalibrálásának felépítése, a terhelési sorozat, az ismételhetőség és az excentrikus terhelés értékelése.
Megnyitás →TanulmányEtalonsúlyok kalibrálása és konvencionális tömeg
Az etalonsúlyok osztályozása, összehasonlító mérése, felhajtóerő-korrekciója és a konvencionális tömeg fogalma.
Megnyitás →TanulmányMinimális bemérés és USP-követelmények mérlegeknél
Hogyan határozható meg a mérleg legkisebb biztonságosan bemérhető tömege az ismételhetőség és a megengedett relatív hiba alapján?
Megnyitás →TanulmányKörnyezeti hatások precíziós mérlegeknél
Légáram, rezgés, elektrosztatika, hőmérséklet és páratartalom hatása nagy felbontású tömegméréseknél.
Megnyitás →TanulmányNyomatékkulcsok kalibrálása és értékelése
A beállított nyomaték, a kijelzett érték, az ismételhetőség, a kezelési sebesség és a terhelési irány szerepe.
Megnyitás →TanulmányNyomatékmérők és nyomatékátalakítók kalibrálása
Statikus nyomatékkalibrálás, karhossz, erő, hiszterézis, ismételhetőség és irányváltás.
Megnyitás →TanulmányCsatlakozások és keresztirányú hatások nyomatékmérésnél
Adapterek, négyszöghajtások, tengelybeállítás és parazita erők hatása a nyomatékkalibrálásra.
Megnyitás →TanulmányNyomatékkalibrálás mérési bizonytalansága
Bizonytalansági modell statikus nyomatéknál és nyomatékkulcs-vizsgálatnál, gyakorlati komponensekkel.
Megnyitás →A névleges érték nem azonos a létrehozott mérési mennyiséggel.
A tömegnél a felhajtóerő és a környezet, a nyomatéknál az effektív karhossz, a tengelybeállítás és a terhelés módja határozza meg a tényleges eredményt.