A mérleg mint teljes mérőrendszer
A kalibrálás nem pusztán a kijelzett érték és egy etalonsúly különbségének feljegyzése. A mérleg viselkedését a terhelési tartomány, a felbontás, az ismételhetőség, az excentricitás, a hiszterézis és a környezet együtt határozza meg.
Javasolt vizsgálati sorrend
A gyakorlatban célszerű a szemrevételezés és bemelegítés után nullpont-ellenőrzést, ismételhetőségi vizsgálatot, excentricitási vizsgálatot, majd növekvő és szükség esetén csökkenő terhelési sorozatot végezni.
Kalibrálási pontok kiválasztása
A pontokat a tényleges használat alapján kell kijelölni. A kis terhelések különösen fontosak, ha a mérleget adagolásra vagy minimális bemérés meghatározására használják; a felső tartomány pedig a linearitás és a terhelésfüggő hiba miatt lényeges.
Bizonytalansági összetevők
Tipikus komponens az etalonsúly bizonytalansága és felhajtóerő-korrekciója, a felbontás, az ismételhetőség, a nullaeltérés, az excentricitás, a drift és a környezeti hatás.
Gyakori hibák
Nem megfelelő szintezés, túl rövid stabilizálási idő, a súlyok kézzel történő melegítése, légáram, rezgés, valamint a mérleg használati tartományától idegen kalibrálási pontok választása.
A kalibrálási eredmény csak a rögzített mérési feltételekkel, tartománnyal és bizonytalansággal együtt értelmezhető.