Ipari metrológiai tudásplatform
Színmetrológia · Spektrális propagálás · Mérési bizonytalanság

Kromatikus koordináták és korrelált színhőmérséklet teljes bizonytalansági modellje

A színkoordináta és a CCT nem közvetlenül mért mennyiség. A spektrális teljesítményeloszlásból, a színmegfeleltető függvényekből és nemlineáris koordinátatranszformációkból származik, ezért a hullámhosszankénti bizonytalanságok egyszerű négyzetes összeadása nem ad védhető eredményt.

Spektrális mérésből számított kromatikus koordináták és CCT bizonytalansági propagálása

A kromatikus eredmény bizonytalanságát a teljes számítási láncon kell végigvezetni. A cél nem pusztán egy u(x) és u(y) szám előállítása, hanem annak igazolása, hogy a spektrális skála, a hullámhosszhelyesség, a szórt fény, a linearitás és a közös kalibrálási tényezők hatása megfelelően került a modellbe.

1. Mérendő mennyiségek és közlési tér

A leggyakoribb eredmények a CIE 1931 x,y koordináták, a CIE 1976 u′,v′ koordináták, a korrelált színhőmérséklet (CCT) és a fekete-test görbétől mért előjeles távolság, Duv. Ezek bizonytalansága nem cserélhető fel egymással: ugyanaz a spektrális perturbáció a különböző koordinátaterekben eltérő alakú bizonytalansági tartományt hoz létre.

Fontos: a „±0,001 koordináta” önmagában hiányos közlés. Meg kell adni a koordinátateret, a standard vagy kiterjesztett bizonytalanságot, a korrelációt és – ha releváns – a lefedettségi tartomány alakját.

2. A számítási lánc

Trisztimulus értékek

X = k∫S(λ)x̄(λ)dλ    Y = k∫S(λ)ȳ(λ)dλ    Z = k∫S(λ)z̄(λ)dλ

x = X/(X+Y+Z),   y = Y/(X+Y+Z)

A normalizálás miatt a spektrum közös skálahibája részben kieshet az x,y koordinátákból, miközben a hullámhosszfüggő responsivitási hiba, a hullámhossz-eltolódás és a szórt fény erősen megmaradhat.

3. A spektrális bemenet bizonytalansági szerkezete

  • Hullámhosszskála: keskeny LED-csúcsoknál kis λ-eltolódás is jelentős koordinátaváltozást okozhat.
  • Spektrális responsivitás: a kalibrálási tényezők hullámhosszankénti bizonytalansága általában korrelált.
  • Optikai sávszélesség: a spektrum simítása és a csúcsok alakváltozása módosítja a tristimulus integrálokat.
  • Szórt fény: különösen kék vagy mélyvörös dominanciájú forrásoknál torzíthatja a spektrum gyenge tartományait.
  • Linearitás és integrációs idő: több expozícióból összefűzött spektrumoknál tartományváltási diszkontinuitást okozhat.
  • Sötétjel és zaj: a kis jelű hullámhossztartományokban aránytalanul nagy hatású lehet.

4. Miért nélkülözhetetlen a kovariancia?

A spektrális pontok nem függetlenek. Ugyanaz a referenciaforrás, detektor, kalibrálási függvény vagy simítási algoritmus több hullámhosszat közösen mozgat. A helyes propagálás mátrixos alakja:

Uq = J · US · JT

ahol US a spektrális kovarianciamátrix, J pedig az eredményvektor spektrum szerinti Jacobi-mátrixa.

A diagonális közelítés csak akkor védhető, ha igazoltan elhanyagolhatók a hullámhosszpontok közötti korrelációk. Ez kalibrált spektroradiométereknél ritkán teljesül.

5. x,y és u′,v′ bizonytalansága

A koordináták hányadosfüggvények, ezért X, Y és Z korrelációja közvetlenül befolyásolja a végeredményt. A bizonytalanságot célszerű kétdimenziós kovarianciaellipszissel is megjeleníteni. Az u′,v′ transzformáció nemlineáris, de kis bizonytalanságnál a lokális linearizálás általában megfelelő.

u′ = 4x / (−2x + 12y + 3)

v′ = 9y / (−2x + 12y + 3)

6. CCT és Duv: erősen nemlineáris eredmények

A CCT a mért kromatikus pontnak a Planck-görbéhez rendelt hőmérséklete. A kapcsolat nem egyenletes: ugyanakkora koordinátabizonytalanság más CCT-tartományban nagyon eltérő kelvinbizonytalanságot eredményez. A Duv-val való korrelációt is kezelni kell.

Alkalmazási határ: a CCT csak a Planck-görbe közelében értelmes. Erősen telített, nem fehér fényforrásnál a CCT közlése metrológiailag félrevezető lehet.

7. Javasolt mérési modell

q = f[S(λ)+δScal(λ), δλ, δBW, δstray, δlin, δdark, T, t]

q = [x, y, u′, v′, CCT, Duv]T

A modellben a spektrális kalibrálás, a hullámhosszskála, a sávszélesség, a szórt fény, a linearitás, a sötétjel, a hőmérséklet és az ismételhetőség külön bemeneti mennyiségként szerepeljen. A számítási algoritmus és a színmegfeleltető függvények verziója szintén a mérési eljárás része.

8. Számszerű példa fehér LED-re

A példa névleges eredménye x = 0,3127; y = 0,3290; CCT ≈ 6500 K. A táblázat a koordinátákhoz rendelt standard hozzájárulások nagyságrendjét mutatja.

Komponensu(x)u(y)Megjegyzés
Spektrális responsivitás0,000280,00025Korrelált spektrális skála
Hullámhosszhelyesség0,000200,00016Numerikus spektrumeltolás
Szórt fény0,000100,00008Forrásspektrum-függő
Optikai sávszélesség0,000120,00010ILS/BW vizsgálat
Linearitás0,000060,00005Jelszintfüggő
Ismételhetőség és sötétjel0,000050,00005A-típusú
Példa eredmény

u(x) ≈ 0,00039; u(y) ≈ 0,00033; ρ(x,y) = 0,65

Monte Carlo propagálással: CCT = 6500 K, U ≈ 95 K (k ≈ 2), Duv = 0,0010, U ≈ 0,0006

9. Mikor indokolt a Monte Carlo módszer?

Monte Carlo propagálás javasolt, ha a CCT/Duv transzformáció nemlinearitása jelentős, a koordinátaeloszlás ellipszise a Planck-görbéhez képest kedvezőtlen irányú, az input eloszlások nem normálisak, vagy a spektrális kalibrálási függvény kovarianciája csak mintavételezéssel kezelhető.

  1. Mintavételezze a spektrumot a teljes kovarianciamátrixból.
  2. Minden mintán alkalmazza a hullámhossz-, sávszélesség- és szórtfény-korrekciót.
  3. Számítsa X,Y,Z, majd x,y,u′,v′, CCT és Duv értékét.
  4. A kimeneti eloszlásból adjon lefedettségi intervallumot, ne automatikusan k·u alakot.

10. Interaktív CCT-propagálás

A számító a lokális érzékenységi együtthatókból, u(x), u(y) és ρ korrelációból számítja a CCT standard és kiterjesztett bizonytalanságát.

11. Eredményközlés

A bizonyítvány vagy mérési jegyzőkönyv tartalmazza a spektrális tartományt és lépésközt, a megfigyelőt, az alkalmazott színteret, a CCT/Duv algoritmust, a korrekciókat, a koordináták kovarianciáját vagy korrelációját, valamint a lefedettségi módszert.

Példa: x = 0,3127 ± 0,0008; y = 0,3290 ± 0,0007; ρ = 0,65; CCT = 6500 K ± 95 K; Duv = 0,0010 ± 0,0006. A közölt bizonytalanságok k ≈ 2 lefedettséghez tartoznak.

12. ISO/IEC 17025 auditori ellenőrzőpontok

  • A spektrális mérési modell és a korrekciók dokumentáltak.
  • A hullámhosszpontok közötti korreláció kezelését szakmailag indokolták.
  • A koordinátatranszformáció és CCT/Duv algoritmus verziója rögzített.
  • A számítási szoftver referenciaadatokkal validált.
  • A nemlinearitást linearizálással vagy Monte Carlo módszerrel ellenőrizték.
  • A koordináták közötti korreláció az eredményközlésben megjelenik.
  • A CCT alkalmazhatósági tartományát és korlátait meghatározták.
  • A kerekítés nem csökkenti mesterségesen a közölt bizonytalanságot.
Mérnöki összegzés: a színkoordináta és a CCT bizonytalansága spektrális, többváltozós probléma. A teljes kovarianciaszerkezet figyelmen kívül hagyása látványosan precíz, de metrológiailag gyenge eredményt adhat.
← Előző modulVissza az akadémiához →