Ipari metrológiai tudásplatform
Optikai metrológia · Imaging Photometry

Képalkotó fénysűrűségmérők és LMK-rendszerek architektúrája

A kamera, az objektív, a szűrőrendszer, a képfeldolgozás és a kalibrációs fájl együtt alkotja a mérőrendszert. A fejezet megmutatja, hol keletkeznek a domináns metrológiai hibák.

A kamera, az objektív, a szűrőrendszer, a képfeldolgozás és a kalibrációs fájl együtt alkotja a mérőrendszert. A fejezet megmutatja, hol keletkeznek a domináns metrológiai hibák.

A mérőrendszer, nem pusztán a kamera

Egy imaging photometer nem egyszerű fényképezőgép. A mérési eredményt az érzékelő spektrális válasza, a V(λ)-illesztés, az objektív áteresztése, a rekesz, a fókusz, az expozíciós algoritmus és a pixelkorrekciós térkép együttesen határozza meg. Emiatt a kalibrálási státusz csak a konkrét kamera–objektív–szoftver–kalibrációs fájl konfigurációra értelmezhető.

A jelút és a korrekciós lánc

A jelenetből érkező sugárzás az objektíven és szűrőkön át a detektorra jut. A nyers pixelértékből sötétjel-korrekció, linearizálás, pixelérzékenység-korrekció, vignettálás-kompenzáció, spektrális illesztés és radiometriai skálázás után lesz fénysűrűség. Egyetlen hibás vagy rossz verziójú korrekciós fájl az egész képet szisztematikusan eltolhatja.

Az objektív mint metrológiai komponens

Az objektív meghatározza a látómezőt, a térbeli felbontást, a torzítást, a vignettálást és részben a stray lightot. Objektívcsere után a korábbi kalibráció nem automatikusan érvényes. A sorozatszám, rekeszállás, fókusztartomány és mechanikai rögzítés dokumentálása ezért auditálható követelmény.

Detektor, ADC és expozíció

A detektor sötétárama, kiolvasási zaja, telítése, maradékjele és hőmérsékletfüggése korlátozza a dinamikát. Az ADC kvantálása és a belső gain-lépcsők további tartományváltási hibákat okozhatnak. A jó mérési eljárás az expozíciót nem kényelmi beállításként, hanem validált mérési paraméterként kezeli.

Valódi laborhelyzet

Egy rendszer ugyanazzal a kamerával, de más objektívvel 3–5% térbeli eltérést mutathatott a képszéleken. A probléma nem a radiometriai etalonban volt, hanem a régi objektívhez tartozó vignettálási térkép betöltésében. A javítás után a labor konfiguráció-azonosítót vezetett be minden mérési sorozathoz.

Auditori nézőpont

Az auditor bizonyítékot kér arra, hogy a labor azonosítani tudja a használt objektívet, kalibrációs fájlt, szoftververziót és expozíciós tartományt. A „kamera kalibrált” állítás önmagában kevés; a mérőrendszer érvényességi tartományát kell igazolni.

Mérnöki összegzés: képalkotó fotométernél a kalibráció nem választható el a konkrét objektívtől, expozíciós tartománytól, korrekciós fájloktól és kiértékelési algoritmustól.
← Előző fejezetKövetkező fejezet →